Gyopáros Alpár – a Magyar Falu Program kormánybiztosa

Falun élni jó! Nyugalom, egészséges életmód, kertes ház, élhetőbb terek, természetközeliség, közösséghez tartozás…..és még sorolhatnánk a vidéki életmód előnyeit. A Magyar Falu Program bevezetése óta sok fiatal család ezt már életvitelszerűen is megtapasztalja.

Kitavaszodott. Élvezettel kirándulunk országszerte, és nem tudunk betelni a gyönyörű magyar táj sokszínűségével. Hegyek, dombok, síkság váltakozik, és a sok sok víz - tavaink, folyóink! Önnek van kedvenc régiója, vagy települése?

Nyugat-Dunántúli ember vagyok, Vas vármegyében születtem, gyermekkorom, fiatalságom oda köt. Ugyanakkor az életem nagyobb részét a szomszédos Győr-Moson-Sopron vármegyében töltöttem, hiszen a Rábaközben élek a családommal. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a munkámnak köszönhetően bejárhatom és megismerhetem az ország minden táját, szegletét, az Ormánságtól a Szatmárig, a Viharsaroktól az Őrségig. Minden tájegységnek megvan a maga szépsége, eredetisége, amitől szerethető, ezért azt mondanám, hogy az ország minden része egyaránt kedves számomra, nem tudnék különbséget tenni.

És hogy telt a gyerekkora?

Gyermekkoromban annyi időt töltöttem a szabadban, amennyit csak lehetett. Bicikliztünk, fociztunk, bújócskáztunk, sokat barangoltunk a kiserdőben, akácvirágot eszegetve. A gyermekkorom legkedvesebb helyszíne a nagyapám cseresznyefája, annak is a legfelső ága, nem csak azért, mert ott termett a legédesebb cseresznye, hanem azért is, mert a legfelső ág „tiltott gyümölcs” volt, így még nagyobb izgalom rejt abban, ha elértük.

Nagyot ugorva a cseresznyefa legfelső ágától milyen út vezetett a Magyar Falu Program kormánybiztosi székéhez?

Több mint húsz évvel ezelőtt lettem a rábaközi térséget akkor képviselő Áder János közvetlen munkatársa, majd tizenöt éve az utódja az Országgyűlésben. A Rábaköz egy kifejezetten aprófalvas, kisvárosias tájegység, amelynek minden kihívása, nyűge-baja ismert volt számomra, ezért amikor Miniszterelnök Úr 2018-ban felkért a Magyar Falu Program kormánybiztosi feladatára, akkor ezen ismeretek birtokában nagy lendülettel, kedvvel és izgalommal vágtam neki az új kihívásnak.

A Magyar Falu Program elindításának mi volt a legfőbb célja?

A Magyar Falu Program megszületése szükségszerű volt. Megoldást kellett találnunk falvaink elnéptelenedésének megállítására, ami nem új keletű jelenség. Történelmünk sem kímélte falvainkat és azok lakosságát. A 20. század közepén a történelmi parasztság adta a magyar társadalom nagy hányadát. A kommunizmus, szocializmus évei, a tudatos kollektivizálás, téeszesítés, és erőltetett iparosítás azonban alapjaiban rengette meg a társadalom szerkezetét, melynek következtében a ’90-es évekre megtört a hazai parasztság. A falusi lét hátrányt jelentett, egyre gyorsult az urbanizáció, ráadásul 2006-2010 között rengeteg falusi óvodát, iskolát, egészségügyi létesítményt zártak be, a kistelepülési önkormányzatok pedig adósságcsapdába kerültek, így jó néhány falu a teljes kihalás felé sodródott. A nemzeti kormány mindig segítő kezet nyújtott, ennek a vidékbarát politikának elemeként hirdette meg Orbán Viktor Miniszterelnök Úr 2018 tavaszán a Magyar Falu Programot, az első pályázatokat pedig 2019-ben írtuk ki.

Ma már lépten, nyomon találkozunk a kistelepüléseken kihelyezett Magyar Falu Program táblákkal. De melyek voltak az első etap pillérei?

A program meghirdetését követően intenzív falujárásba kezdtünk, és az érintettekkel, - falusi polgármesterekkel, szakmai szervezetekkel, egyházi vezetőkkel, helyben élőkkel – fórumok keretében alakítottuk ki közösen a koncepciót. Indulásakor három pilléren támaszkodott a program, a falvakban elérhető közszolgáltatások fejlesztését elősegítő pályázati alprogram, melynek keretében többi között faluházak, kultúrotthonok, orvosi rendelők, óvodák, utcák, járdák újulhattak meg. A második a falusi CSOK, amely fiatal családok otthonteremtését támogatja. A harmadik pillér pedig a falusi útalap, amellyel a mellékúthálózat állapotának javítását céloztuk meg. Egy olyan összetett programra volt szükség, amely egyszerre több területen fejti ki a hatását. Egyrészt a mai igények szerint kellett vonzóvá, kényelmessé és minél inkább élhetővé tenni a kistelepüléseket ahhoz, hogy a fiatalok helyben maradjanak, vagy visszaköltözzenek szülőfalujukba. Másrészt támogatnunk kellett az otthonteremtést annak érdekében, hogy merjenek és tudjanak is helyben családot alapítani. A mellékutak minőségének javításával pedig közelebb lehet hozni a falvakat a városokhoz, így az embereket a munkahelyükhöz, iskolájukhoz, ami fontos kényelmi szempont, hiszen jelentős időmegtakarítás érhető el a mindennapos ingázás során. Ha ez mind megvalósul, és sikerül a falvakban a városihoz hasonló színvonalú életminőséget, közszolgáltatásokat biztosítanunk, akkor nagyobb eséllyel billen a mérleg nyelve a jó levegőt, a csöndes, nyugodt környezetet, nagyobb életteret és közvetlenebb emberi kapcsolatokat nyújtó falvak felé.

És milyen volt a fogadtatása?

A falvak életébe reményt hozott a Magyar Falu Program. Kezdetben az országjárásunk során azt tapasztaltuk, hogy a helyiek üdvözölték annak létrejöttét, újdonság volt számukra az, hogy nem egy brüsszeli vagy budapesti hivatalnok íróasztalán születik meg egy, a vidék életét befolyásoló tervezet, hanem az érintettek bevonásával, az ő igényeik szerint formálódik. Ilyesmire azelőtt nem volt példa. Éppen ezért, érthető módon érezhető volt némi szkepticizmus is részükről, amit fokoztak a korábbi bonyolult, hosszadalmas és sokszor a sikertelenséget is magukban rejtő Európai Uniós pályázatok miatt kialakult rossz tapasztalatok. A közös munka során azonban egyre inkább erősödött a bizalmuk, felismerték, hogy a kormányban nem csak a szándék erős a falvak megmentésére, hanem a maximális anyagi támogatást is megadja a siker érdekében. A legnagyobb nehézséget, mondhatni kihívást az jelentette, hogy voltak, akik minden erejükkel azon voltak, hogy elgáncsolják a Magyar Falu Programot. Az összes lehetséges fórumon keresztül támadták azt, a Parlamentben, a sajtóban, és próbálták elbizonytalanítani a helyben élőket is, mondván, úgysem fog sikerülni. Nem lett igazuk. A Magyar Falu Program azóta is remekül működik, sőt bővül, 2019 óta történelmi mértékű forrást, több mint 1000 milliárd forintot fordítottunk a falvak fejlesztésére.

Ennek köszönhetően tudták aztán újabb és újabb területekkel bővíteni a kedvezményezettek körét.

Mert az első év tapasztalataival a hátunk mögött úgy láttuk, hogy számos lehetőséget rejt még magában a Magyar Falu Program, amelyek megvalósításához a kormány által biztosított egyre növekvő forrástömeg is rendelkezésre állt. A falujárást permanensen folytattuk, a találkozókon egyre több ötlet, konstruktív vélemény fogalmazódott meg, amelyeket menet közben be is építettünk a programba. Ezek nyomán bővítettük a kedvezményezettek körét, 2020-tól már a falvakban működő civil szervezetek és az iskolafenntartók is nyújthattak be pályázatot. Azóta közel 400 iskolaépület felújítása, és közel 100 iskolai tornaterem, tornaszoba fejlesztése valósult meg. A Falusi Civil Alap keretében pedig közel 23 milliárd forinttal támogattuk a falusi közösségeket. Egy évvel később tovább szélesítettük a pályázni jogosultak körét, hiszen az alapvető infrastrukturális elmaradottság felszámolása mellett fontos szempont volt az is, hogy a helyben élők mindennapi életét tovább könnyítsük, illetve támogassuk a helyi vállalkozókat is, munkahelyeket teremtsünk. Bevontuk ezért a piaci szereplőket is a programba, melynek köszönhetően kisboltok jöttek létre és újultak meg országszerte ezres nagyságrendben, közösségi térként is funkcionálva akár, valamint közel 8000 falusi kisvállalkozó is fejlődési lehetőséghez juthatott.

Emögött hány nyertes pályázat van?

Mára összességében 35 ezer nyertes pályázatot hirdethettünk ki, 320 milliárd forint értékben, melyből a falvak alapinfrastruktúra fejlesztéseket hajthattak végre. Idén is van már kicsivel több, mint 1000 nyertes települési önkormányzatunk, ők önkormányzati ingatlanok fejlesztésére, temetői infrastruktúra javítására, közfeladataik ellátásához kapcsolódó eszközök beszerzésére, játszóterek, óvodai játszóudvarok építésére, fejlesztésére, tanya- és falugondnoki buszok beszerzésére, és a közterületek karbantartását biztosító eszközök megvásárlására fordíthatják az elnyert támogatásokat.

A legújabb tervekről tudhatunk valamit?

Az idén tervezzük további pályázati célok támogatását, és folytatódik az állami mellékúthálózat rendbetétele is, melyet a Magyar Közút Zrt. végez a Magyar Falu Program keretében. Fontos, hogy a megújult falusi CSOK-ot a preferált kistelepüléseken továbbra is igényelhetik a fiatal, gyermeket vállaló házaspárok, az idei évtől 50 százalékkal magasabb támogatási összegek mellett, akár új ház vásárlására és építésére is.

Mindezt hallva, igazi trendváltó, sikertörténet bontakozik ki előttünk. A „számok” is ezt bizonyítják?

Nagyon bíztunk és hittünk is abban, hogy a Magyar Falu Program eszközrendszerén és a támogatásokon keresztül pozitív irányba tudjuk elmozdítani a falvak demográfiai helyzetét. Arra azonban senki sem számított, hogy akár már egy cikluson belül is számokban mérhető eredményt sikerül elérnünk. A Magyar Falu Program intézkedéseinek, és a kormány több lábon álló, összetett családtámogatási rendszerének köszönhetően azt látjuk, hogy mára arányaiban a falvakban él a legtöbb gyermek, ami korábban nem így volt. Budapesten és a megyei jogú városokban egyre kevesebb a gyerek, így mára nem a falvak az „elöregedő települések”, hanem épp a nagyobb városok. Ezzel szemben az 5000 fő alatti településeken a 0-9 éves gyermekek számaránya a 2020-as 9%-ról 11%-ra emelkedett. Olyan falvakban, ahol korábban évtizedeken át nem lehetett eladni a kiüresedő „öreg házakat”, ma nem találni eladó lakóingatlant, mert a falusi CSOK-nak köszönhetően megteltek élettel.

Mely régiók a legkeresettebbek, és hol lehetne még nagyobb léptékű a fejlődés?

Hazánk egyes megyéi és régiói közt eleve nagy különbségek vannak már csak a földrajzi és természeti adottságok, területi elhelyezkedés, valamint a társadalmi és gazdasági sajátosságok okán is. Nem lehet és nem is érdemes összehasonlítani őket ezért. A Magyar Falu Program keretében mi, hazánk összes 5000 fő lélekszám alatti települését támogatjuk. Vannak úgynevezett aprófalvas vármegyék az ország keleti és nyugati felében egyaránt, ilyen például Zala, Vas, Baranya, Szabolcs-Szatmár- Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye is. Ahol sok a kistelepülés, oda értelemszerűen arányaiban több támogatás is jut. De a cél az, hogy az ország bármely kistelepülésén felújításra váró óvodát, iskolát, orvosi rendelőt, közösségi épületet, vagy egyéb közintézményt felújítsunk, minden járdát, kátyús és murvás utcát rendbe hozzunk, hogy mindenhol azonos minőségű szolgáltatást vehessenek igénybe a helyiek. Magyarország összes kistelepüléséért dolgozunk.

Sok múlik az „őslakosok”, a helyiek hozzáállásán, de azon is, hogy az újonnan érkezők tudnak-e élő közösséget alkotni. Tudnak-e gondolkodni és gondoskodni a településük jövőjéről, a hagyományok, a kultúra ápolásáról.

A falvak folyamatosan fiatalodnak, élettel telnek meg. Az új lakosok egy része olyan családalapítás előtt álló pár, vagy kisgyermekes család, akik hazatérők, tehát visszaköltöznek a szülőfalujukba. Számukra nem jelent újdonságot a falusi közeg. A városból pedig olyanok költöznek a kistelepülésekre, akik kifejezetten vágynak erre a miliőre. A kistelepülések pedig már csak méretük okán is segítik az újonnan érkezők beilleszkedését, hiszen a szűkebb tér közvetlenebb emberi kapcsolatokat és mindennapos érintkezést biztosít a helyiek számára. Ugyanakkor a falvakban jelen vannak a civil szervezetek is, akik nagyon hangsúlyos szerepet töltenek be a helyi közösségek életében, közelebb hozzák egymáshoz a falu lakóit. Tevékenységüket mi is támogatjuk, a Magyar Falu Programon keresztül 2020 óta minden évben pályázhattak ingatlanvásárlásra, vagy felújításra, gépjármű, és egyéb, a tevékenységüket segítő eszközök beszerzésre, valamint közösségi programok szervezésére. A támogatottak köre széles, megtalálhatók közöttük önkéntes polgárőr- és tűzoltóegyesületek, művészeti, kulturális, hagyományőrző, faluszépítő, valamint sportegyesületek is.

Tősgyökeres Budapestiként, az életemből kimaradtak a falusi nyaralások, de a tágabb családtagok meglátogatásakor felejthetetlen vidéki élményeim maradtak. Kert végében csordogáló patak, megannyi búvóhelyet rejtő hatalmas kert, az este legelésből hazatérő kolompoló tehenek, a helyben megtermelt élelmiszerek karakteres íze. Az egészséges testi/lelki fejlődésnek ma már bizonyítottan meghatározója a természet közeliség. A szabadidejét Ön hogyan tölti?

Szabadidőmben a gyermekeim állnak a fókuszban. Van egy négy és egy hét éves lányom, ők mindketten erősen igénylik az apai jelenlétet a családban, ezért igyekszem a lehető legtöbb időt velük tölteni. Tekintettel arra, hogy nagyon mozgékonyak, elevenek, kis energiabomba mind a kettő, ezért nagyon szeretünk kint lenni a szabadban. Akár a saját kertünkben, akár a környéken kirándulva, akár más falvakat, városokat felfedezve, végigkóstolva az elérhető gyermekprogramok teljes kínálatát. Engem a szüleim udvarias, tisztelettudó embernek neveltek, igyekszem ennek megfelelni, továbbadni, ennek a szellemében nevelem én is a lányokat, és azt érzékelem, hogy a gyermekeim ezt óriási szeretettel hálálják meg. Lányos apának lenni a legjobb dolog a világon.

Az interjút Pálfay Erzsébet a Mozgalom alelnöke készítette.

TÁLENTUM | 2024.04.19.