Hungarostudy 2021: A család és a társas kapcsolatok megléte növeli a jóllétünket

Mozgalmunk alapítója, prof. dr. Kopp Mária indította el még 1988-ban a Hungarostudy elnevezésű vizsgálatokat, mely azóta hét illetve háromévente (1995, 2002, 2005/2006, 2013, 2021) adnak számot a magyar népesség egészségi állapotának alakulásáról. A reprezentatív lakossági vizsgálatok hozzájárulnak a prevenciós programok tervezéséhez, megbízható adatokat szolgáltatnak nemcsak az egészségügyben dolgozó szakemberek, hanem a lakosság számára is az egészségproblémák előfordulási gyakoriságáról, valamint a kialakulásukat, lefolyásukat és kimenetelüket befolyásoló legfontosabb bio-pszicho-szociális háttértényezőkről.

A 2021-es lakossági felmérés a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) és a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet együttműködésében készült el. Székely Andrást, a kutatócsoport egyik tagját kértük meg, emeljen ki néhány fontos eredményt ebből az igen széleskörű felmérésből.

Sorban ez már a 6. Hungarostudy kutatás, melyek a főbb paraméterei, iránya?

A Hungarostudy 2021 (HS2021) egy multidiszciplináris, a lakosság egészségét, lelkiállapotát és szociális körülményeit egyaránt feltáró felmérés. Két komponensből állt, egyrészt egy 7000 fős, nemre, korra, megyékre, településtípusokra reprezentatív mintából a hazai 18 éves és idősebb népesség köréből, valamint ezen belül egy 2000 fős, hasonlóképpen reprezentatív mintából a fiatal, 18-40 éves korosztályra. Az adatfelvételt személyes formában, kérdezőbiztosok közreműködésével hajtottuk végre 2021 nyarán. A felmérés egyrészt a magyar népesség egészségi állapotának, életminőségének vizsgálatára, másrészt a fiatalok családtervezési szokásainak feltárására irányult.

Mi a fő célja, és melyek a vizsgált területek?

A kutatás fő célja a különböző tényezők - egészségi, mentális, szociális - összefüggéseinek vizsgálata. 2013 óta azonban van egy kifejezetten a népesség fiatalabb részét kutató blokk, amelyet az almintán kérdeztünk le ebben a felmérésben, ami a családdal, családalapítással, gyermekvállalással kapcsolatos kérdéseket vizsgálja. Ide tartoznak az attitűdök, a valós tapasztalatok, érzések, vágyak, de még a családtámogatásokkal kapcsolatos érzések, vélemények is. De továbbra is a fő célja a kutatásnak a lakosság egészségét befolyásoló fő összefüggések vizsgálata, együtt nézve lehetőleg minél több olyan tényezőt, ami hatással lehet mind a testi, mind a lelki egészségre.

A kiértékelt adatokból, következtetésekből mit tartasz leginkább kiemelendőnek, ami a családok jóllétével kapcsolatos?

Azt látjuk mind a különböző veszélyhelyzetek esetén, mind a lelkiállapot legtöbb mutatója, pl. a boldogság, elégedettség terén, hogy a család szerepe továbbra is erős, támaszt jelent a nehéz helyzetekben és legtöbbször segít, hogy kedvezőbb mentális állapotban éljük az életünket. Lelkiállapotunkat meghatározzák a 14 éves korunk előtt történt családi események, a kapcsolatunk minősége, sőt elsősorban a megléte jelentősen növeli a jóllétünket. A fiatalok nagy része továbbra is a házasságot tartja a legmegfelelőbb együttélési formának a gyerekvállaláshoz. Így inkább azt mondanám - a család, és persze általában a társas kapcsolatok megléte segíti a jóllétet.

Mi az amivel a legtöbb "dolgunk" lesz, amire nagyobb figyelmet, prevenciót kell fektetnünk a jövőben?

Sajnos a fiatalok körében romló mentális egészséget tapasztalunk. Ezt nem csak ez a kutatás mutatja ki, és nem csak Magyarországon csökken a fiatalok mentális jólléte, de ez nem jelenthet felmentést. Tenni kell azért, hogy a fiatalok körében csökkenjen a szorongás, a depresszió, hogy stabilnak, megbízhatónak érezzék a jövőjüket. Ebben az egyik legfontosabb szerep a családé, de a társadalom sem hagyhatja magára a fiatalokat. Nehéz, mert egy olyan korosztályról beszélünk, amelyik természetesen lázad a külső behatások ellen - de mégis meg kell találnunk azokat az eszközöket, amelyekkel segíthetjük, hogy egészséges felnőtté váljanak.

Volt valamilyen új felfedezés, meglepő adat?

Érdekes volt látni, hogy a magyarok nagy része, tízből kilenc ember szabálykövető, és nagyon jó, hogy az anómia szintje is csökkenőben van. Emellett érdekes, hogy megtudhattuk - mivel most ezt is alaposan megvizsgáltuk -, hogy a magyarok egészen sokat, naponta kicsivel több mint 8 órát alszanak. Ez jó hír, mert az alvás mennyisége (és minősége-a szerk.) nagyon meghatározza az egészségünket.

És van olyan tényező, amire büszkék lehetünk európai, akár világviszonylatban?

Elsősorban magára a Hungarostudy kutatásra - az ilyen átfogó kutatás világszinten is egyedülálló. Kopp Mária 1988-ban egy igazán nagyszerű sorozatot indított el, és büszkék lehetünk arra, hogy már a hatodik hullámra válaszoltak a magyar lakosság köréből a megkérdezettek.

De talán arra is, hogy 2013 óta - hiába volt közben egy több évig tartó világjárvány - a mentális mutatók jelentős részében javulást láthatunk. Erre mindenképp büszkék lehetünk.

A Hungarostudy 2021 tanulmánykötet bemutatója” című teljes konferencia visszanézhető a KINCS Facebook oldalán 

TÁLENTUM | 2023.01.27.