"A gyermekeket is megilleti a magánélet, a személyes adatok védelme"
(TÁLENTUM, 43. rész)
haromkiralyfi.hu / 2021.11.20.
November 20-a a Gyermek Jogok Világnapja. Családtörténeti tanulmányainkból tudjuk, hogy az ókorban az egyiptomiak a gyermekeiket szerették, nem is pólyázták őket, és tiltották a csecsemőgyilkosságot. A spártaiak pedig nagy gondot fordítottak a gyermeknevelésre. A középkor évszázadaiban azonban visszafejlődés volt tapasztalható, a járványoknak, közegészségügynek és a szülők elhanyagolásának köszönhetően nagy volt a gyermekhalandóság, amit a szülők apátiával fogadtak. Sőt, nem volt ritka a gyermekgyilkosság sem. A gondoskodó anyaszerep csupán a XVII. századtól kezdve alakult ki folyamatosan, és ma már a gyermeket nem miniatűr felnőttnek tekintik, az önálló gyermekkor létjogosultságot kapott.
Gyermekjogi témánk beszélgetőpartnere Dr. Raffai Katalin.
Hogy alakult mindez a jogalkotás történetében?
A gyermekek jogai védelmének kezdetei a huszadik század első felére datálódnak. Az emberi jogok előre törését követően, már a kezdetektől elkülönült a gyermekeket megillető jogok köre. Értelemszerűen eleinte a gyermekmunka körében felmerülő jogvédelem volt az elsődleges, de már 1924-ben elfogadták az ún. Genfi nyilatkozatot, amely elvi jellegű megállapításokat tartalmazott a gyermekek jólétét biztosító alapjogok tekintetében.
A gyermekjogok terén mérföldkőnek számít az ENSZ keretei között 1989. november 20-án elfogadott Gyermek Jogairól szóló Egyezmény. Az Egyezményt a gyermekjogok katalógusának tekintik, amely azokat a minimum jogi garanciákat tartalmazza, amelyeket az egyezményben részes államok kötelesek biztosítani. Azóta ezt a napot, november 20-át, a Gyermekek Jogainak Világnapjaként tartjuk számon. Széles körben alkalmazott egyezményről beszélünk, hiszen jelenleg a világ 196 országa a tagja, Magyarország 1991-ben csatlakozott.
Mi volt a következő jelentősebb állomás?
A gyermekjogok fejlődésének újabb állomásaként említhető a 2009-ben megalkotott, az Európai Unió Alapjogi Chartája, amely kötelezi az uniót és a tagállamokat a benne foglalt jogok védelmére. A Charta több cikke is alapvető gyermekjogokat garantál, mint például az „oktatáshoz való jog, a gyermekmunka tilalma, a gyermek véleményének figyelembe vétele, vagy a szülőkkel való közvetlen, rendszeres és személyes kapcsolattartás” joga.
Szintén a gyermekek védelmét célozza meg az 1996-ban Hágában született nemzetközi egyezmény a szülői felelősségről és a gyermek védelméről (ez egy nemzetközi magánjogi egyezmény), melyet valamennyi uniós tagország is aláírt, Magyarország 2005-ben. Az egyezménynek kiemelkedő a gyakorlati jelentősége, a nemzetközi jogvitákban érintett gyermekek védelme, különös tekintettel a szülői felelősség, gyámság, nevelőszülőknél való elhelyezése, a gyermekek gondozásának felügyelete, vagyonuk kezelése tekintetében. A fent említett három jogforrást annak illusztrálására említem, hogy a gyermekjogok védelmét mind nemzetközi egyezmények, mind az uniós joganyagok kiemelten kezelik, és akkor még nem tettem említést a hazai szabályozásról az alaptörvénytől kezdve, amely a család védelmével szintén kiemelten foglalkozik.
Szükséges-e a magánjogon/családjogon belül gyermekjogi specializálódás is, milyen felismerés, szükséglet hívta életre?
A gyermekjogok interdiszciplináris jellege, a számos egymásra tevődő jogszabály, az ügyek bonyolultsága, a speciális védelem – amely kérdésekkel a jogi oktatás leginkább foglalkozik - , mind indokolják a gyermek jogok önállósulását, leválását a családjogról. Vannak különösen bonyolult helyzetek, például ha az ügyek nemzetközi elemet tartalmaznak és így több jogrendszerhez is kapcsolódnak. Például ha a család tagjai különböző állampolgársággal rendelkeznek, esetleg gyermek és szülők más és más államokban laknak. Ekként több jogrendszer is érintett lehet a vitás ügy elbírálásában. Ilyenkor külön eldöntendő kérdés, hogy melyik állam bírósága jogosult eljárni és az is, hogy melyik állam jogát kell alkalmazni.
Gyermekjogok, hogyan határozza meg a terminológia?
A gyermekjogok ugyan önállósultak, ennek ellenére mind a mai napig hiányzik az egységes, egyértelmű meghatározás, és az egységes jogi háttér. Ahogy említettem, a gyermekvédelmi szabályok is több különböző jogszabályban találhatók. Ennek oka a speciális védelmi „tárgy” a gyermek, amelynek védelme több jogág határterületén helyezkedik el. Ez azt jelenti, hogy egy adott ügyben több jogszabály egyidejű alkalmazása is felmerülhet, legyen szó hazai, nemzetközi vagy uniós jogszabályról.
Mondana erre egy példát?
Például a gyermek jogellenes külföldre vitele, az egyik leggyakrabban előforduló gyermeket érintő problémás élethelyzet. Ezekben az eljárásokban felmerülhetnek a gyermek védelmét biztosító különböző jogok esetleges sérelme. Úgymint a szülővel való közvetlen kapcsolattartás joga, a szülői felelősség körébe eső gyermek megfelelő gondozáshoz való joga, a gyermek véleménynyilvánításához fűződő joga. A gyermekjogok védelmét a teljes eljárásban biztosítani kell. De ugyanígy egy esetleges büntető-, vagy gyámhatósági eljárásban is.
Hazánkban, lépést tartva a fejlődéssel, már három neves egyetemen képződnek gyermekjogi szakjogászok!
Ez azért fontos, mert jelenleg, a magyar felsőoktatási rendszerben az alapképzésben az egyetemek általában a polgári jog keretei között foglalkoznak családjogi és azon belül gyermekjogi kérdésekkel. De ez nem biztos, hogy megfelelő mélységben tud betekintést nyújtani a szerteágazó problémákba a jogágközi szabályozásra, és joggyakorlatra. Így a jogásztársadalom a posztgraduális, családjogi szakjogász képzés keretei között tudja elsajátítani azokat az összetett elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyek a gyakorlatban családjoggal foglalkozó szakemberek számára szükségesek. Napjainkban családjogi szakjogász szakirányú képzést szerveznek a Szegedi Tudományegyetemen, az ELTE–n és a Pécsi Tudományegyetemen, utóbbin a nemzetközi családjog és gyermekvédelem tárgyat oktatom. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán a jogi alapképzésben, a Nemzetközi Magánjogi Tanszéken pedig kötelezően választható tárgyként oktatom a nemzetközi családjogot, melynek keretein belül foglalkozunk a gyermekek jogaival.
A gyermekjogi törvények kik számára nyújtanak nagyobb jogbiztonságot, szabályozottságot? Gyermek, szülő, oktatás, gyermekvédelem...?
Minden gyermeket érintő ügyben - legyen az bármilyen vonatkozású -, egy szempontnak kell irányadónak lenni, a gyermek legfőbb érdekének (mindenek feletti érdekének) érvényesítése. Ezt a vezérelvet az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye fogalmazta meg először, és azóta a gyermekjogok alapja. Ez a kötelezettség megjelenik a szülőktől kezdődően (szülői gondoskodás, megfelelő családi környezet, testi, erkölcsi és szellemi fejlődés biztosítása stb.) az állami feladatvállaláson át (megfelelő jogszabályi környezet megalkotása, megfelelő szervek létrehozása, működtetése, megfelelő oktatás biztosítása, veszélyeztett gyermekvédelembe vétele stb.) minden gyermeket érintő kérdésben. Ezek úgynevezett pozitív kötelezettségek, tehát amelyek cselekvést feltételeznek, ez közös társadalmi feladat. A gyermekek nem tudják jogaikat önállóan érvényesíteni, ezért is igényelnek külön kiemelt védelmet.
A XXI. század milyen új gyermekjogi kérdéseket vet fel?
A gyermekeket is megilleti a magánélet, a személyes adatok védelme. Ennek a védelemnek a kérdése új dimenziót nyert a huszonegyedik században az internet és közösségi média rohamos elterjedésével. Például egy osztálykirándulásról készült videó, vagy fotó nem tölthető fel a szülő előzetes hozzájárulása nélkül. Mivel a gyermek korlátozottan cselekvőképes, nem tud önállóan fellépni a saját érdekében. Ilyen esetekben a szülők jogosultak dönteni gyermekükről készült különböző tartalmak közzétételéről, és adott esetben fellépni gyermekük érdekében a mások által készített, és hozzájárulásuk nélkül közzétett tartalmakkal kapcsolatban. Hangsúlyozni kell, hogy a szülőknek ez a joga nem korlátlan. Sokan nem tudják, hogy a gyermekről a szülők is csak olyan képek és videók megosztására jogosultak, amelyek nem veszélyeztetik a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődését. Felelősséggel kell tehát dönteni, és a gyermek érdekeit kell figyelembe venni, amikor megosztanak bármit a gyermekeikről, bármilyen ártatlannak tűnő, kedves képről legyen szó. (Az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.) A gyermek személyes adatainak kezelése során nagyon körültekintőnek kell lenni, ellenkező esetben bekövetkezhet a gyermek magán- és családi élethez fűződő jogainak a sérelme.
Az interjút Pálfay Erzsébet a Három Királyfi Három Királylány Mozgalom alelnöke készítette.
