"A lelki jóllét befektetés az egészséges közösségbe"
(TÁLENTUM, 40. rész)
haromkiralyfi.hu / 2021.10.10.
1992 óta október 10-én emlékezünk meg a lelki egészség világnapjáról. Ennek a napnak a célja a lelki egészség fontosságának középpontba állítása és a pszichiátriai problémákkal élőkhöz kapcsolódó előítéletek megváltoztatása. Prof. Dr. Purebl Györggyel a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatójával a lelki egészségről beszélgettünk.
Prof. dr. Kopp Máriával, Mozgalmunk alapítójával szoros munkakapcsolata volt, milyen út vezetett a Magatartástudományi Intézetig?
1993-an végeztem a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, amit akkor még tényleg SOTE-nak rövidítettek (jelenleg SE - a szerk.). Rövid ideig a Délpesti Kórház pszichiátriai felvételi osztályán dolgoztam, majd visszatértem az egyetemre, a Magatartástudományi Intézetbe. Itt elsősorban az Intézet szakrendelőjében dolgoztam, pszichiátriai majd pszichoterápiás szakvizsgát szereztem. Ez valódi visszatérés volt Kopp Máriához – nála végeztem tudományos diákköri munkát még a Pszichiátriai Klinikán, és hozzá tértem vissza – immár a Magatartástudományi Intézetbe.
Hogyan alakult tovább a szakmai életpályája?
Az alvásmedicina érdekelt mindig is – ez a fiatal ága a medicinának -, az én orvossá válásom közben indult. A rendelőben is eleinte főként szorongásos, majd alvászavaros betegekkel foglalkoztam (és foglalkozom ma is), és részben ebben végeztem tudományos munkát is. Azonban Kopp Mária váratlan halálával át kellett vennem a „Depresszió és öngyilkosság megelőzés” kutatócsoport vezetését, és így a munkám egyre nagyobb részét tették ki a lelki egészségmegőrző programok, az „Európai Szövetség a Depresszió Ellen” nemzetközi munkacsoport keretében. A megelőzés mellett azért a klinikai betegellátási szempontokat itt is szem előtt tartottuk, ennek szellemében született a tényleg európai összefogással készült ifightdepression.com internet alapú önsegítő eszköz, enyhe- és középsúlyos depresszió kezelésére. A témában vezettem egy Európai Uniós programot is, amely depresszió - és öngyilkosság megelőzéssel, és telemedicinával foglalkozott, eközben a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke is voltam. 2020 nyarától vezetem a Magatartástudományi Intézetet. Amit fontosnak tartok még – bár nem intézeti munka – hogy 2001-ben részt vettem az Otthon Segítünk Alapítvány magyarországi elindításában is.
A Magatartástudományi Intézet ma milyen feladatokat lát el?
Mint a legtöbb egyetemi intézet, klinika, vagy tanszék, a Magatartástudományi Intézet is hármas feladatot végez: oktat, kutat és betegellátással foglalkozik. Az intézetben elsősorban elméleti és úgynevezett preklinikai tárgyakat oktatunk (ezek a betegellátásban való gyakorlati részvételt készítik elő, ilyen nálunk az orvosi kommunikáció és orvosi pszichológia), de részt veszünk a pszichiátria és pszichoterápia tárgy klinikai oktatásában is. Ezen kívül az orvostovábbképzésben veszünk részt, mint klinikai kiképzőhely, pszichoterápiából. A kutatási programjaink is nagyjából ezekhez a témakörökhöz, valamint a megelőzéshez és egészségfejlesztéshez kapcsolódnak. Van egy szakrendelőnk, amely specializált pszichoterápiás ellátást végez. Mind ezek mellett, mi működtetjük a dolgozói és hallgatói pszichológiai tanácsadó szolgálatot, amely diákjainknak és kollegáinknak nyújt segítséget.
Az Intézet igazgatójaként mit tart fontosnak?
Az én feladatom ezeknek a munkáknak a koordinálása, illetve az, hogy a tudomány fejlődését figyelve mindig egy lépéssel előre tervezzek – ettől tudnak kutatásaink az élvonalban maradni. És persze a maradék időmben én is oktatok és betegeket látok el. Ez nemcsak személyesen nagyon fontos nekem, hanem ezektől tud az összes többi tevékenységem hiteles maradni.
Mit fed a lelki egészség fogalma?
A lelki egészség nem a lelki zavarok hiányát jelenti. A lelki jóllétnek egy olyan állapota, melyben az ember felismeri és használja saját képességeit és lehetőségeit, képes megbirkózni a hétköznapi stresszel, és a saját közössége aktív, produktív tagjaiként működik.
Különösen a fejlett társadalmakban egyre több a pszichiátriai problémákkal küzdők száma. Ön szerint milyen okokra vezethető vissza?
A mentális zavarok gyakorisága valóban nő, de nemcsak a fejlett társadalmakban, hanem globálisan, az egész Földön. Számos elmélet született magyarázatként, egyik sem tehető kizárólagosan felelőssé ezért a helyzetért, de mindegyikben „van valami”. Az elméletek foglalkoznak az információs túlterheltséggel, a sikeresség korábbiaknál sokkal felfokozottabb igényével, az ezzel párhuzamos kudarcérzékenységgel. De biztosan szerepet játszik a lelki egészségproblémák számának növekedésében az egészségtelen életmód és a természettel való kapcsolatunk meglazulása is.
Magyarország ebben a tekintetben hol foglal helyet, gondolok a közel 30 éves tapasztalatára és a Hungarostudy kutatásokra?
A lelki egészséggel kapcsolatos problémák többségében, Magyarország nem jobb és nem rosszabb a többi országnál, belesimul az egész világon észlelhető folyamatokba. Ezt erősítik meg a Hungarostudy vizsgálatok is („Magyarország közérzete – 25 év a lelkiállapot tükrében” reprezentatív kutatások, melyek 1988-ban Kopp Mária és Skrabski Árpád vezetésével indultak. Ezt követően 1995, 2002, 2005/2006, 2013-ban. – a szerk.), illetve pontosabban ezt erősítette meg a 8 évvel ezelőtti. Hungarostudy, a Kopp Mária Intézettel együttműködésben idén is készült, jelenleg az adatok tisztítása történik, úgyhogy hamarosan lesznek 2021-es adataink is.
Mi a véleménye, a negatív folyamatok a közeljövőben megfordulhatnak?
Nagyon bízom benne. Egyrészt nagyon sok erőfeszítés történik a világon a lelki egészség javítására, és egyre több tudományos adatunk van arról, hogy mely programok igazán hatékonyak. Ezek általában több összetevős programok, amelyek egy adott közösséget (pl. egy város lakóit) céloznak meg és helyi szinten igyekeznek változásokat elérni. Másrészt azt is láthatjuk, hogy a fiatalok egyre nagyobb számban egészség- és környezettudatosak, mindkettő fontos a lelki egészségben is. Harmadrészt, és ez is nagyon fontos, az emberek sokkal könnyebben kérnek pszichológiai segítséget, ha szükségük van rá, mint mondjuk két évvel ezelőtt. Egy biztos: ha egy közösségben számottevően javul a lelki egészség, akkor az a közösség nemcsak jobban érzi magát, nemcsak megerősödik, hanem hatékonyabbá és produktívabbá is válik. A lelki egészség tehát nemcsak a jól-létről szól, hanem komoly befektetés is egy közösségnek.
Az interjút Pálfay Erzsébet a Három Királyfi Három Királylány Mozgalom alelnöke készítette.
