A segítő asszonytárs: ez a dúla
(TÁLENTUM, 26. rész)
haromkiralyfi.hu / 2021.02.03.
A negatív szülésélmény kihat a további gyerekek vállalására, ez bizonyított tény. Éppen ezért sok dúla, perinatális tanácsadó dolgozik azon, hogy a szülés és a születés mint az élet kiemelt pillanata jó emlék maradhasson minden anya számára. Puroszné Nagy Magdolna szerint a szülést jó lenne nem kórházi eseményként felfogni, hanem mint a családdá válás fontos pillanatának. A perinatális tanácsadó egyben a Három Királyfi Három Királylány Mozgalom Csongrád-Csanád megyei önkéntese.
Negyedik éve vagy a Mozgalmunk Csongrád-Csanád megyei önkéntes képviselője. Kérlek mutasd be magad!
Négy gyermekes édesanya vagyok, Szegeden élek a családommal. Sokáig gimnáziumi tanárként dolgoztam, 2007 óta fordult az életem saját szülésélményeim hatására a perinatális (jelentése: szülés körüli) időszak témája felé. Eleinte dúlaként (dúla = görög eredetű szó, segítő asszonytársat jelent, olyan, saját szülési tapasztalattal rendelkező nő, aki folyamatos fizikai, érzelmi és informatív segítséget nyújt az anyának) kezdtem szüléseket kísérni, majd szülésfelkészítő oktató képzést végeztem, később az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Perinatális szaktanácsadó szakát. Jelenleg a Korábban Érkeztem Alapítvány munkatársaként várandósoknak tartok ingyenes konzultációkat és a helyi klinikán is a bent fekvő várandósokkal illetve a koraszülő anyákkal dolgozom. Ezen kívül szülésfelkészítő, szülésélmény-feldolgozó és várandós relaxációs csoportokat tartok.
Miért csatlakoztál 2017-ben a Három Királyfihoz?
A Három királyfi Három Királylány Mozgalom egyik szegedi munkatársának, Gesztes Olympiának ismeretsége hozott ide, abszolút tudtam azonosulni a szemlélettel és az én legfőbb érdeklődésem, a szülésélmény milyensége teljességgel passzolt a mozgalom törekvéseihez.
Kutatásotok most jelent meg a Szülésélményről. Ez a szakmai munka a Mozgalom számára is nagyon fontos, hiszen az alapító, prof. Dr. Kopp Mária ezredfordulói kutatásai is azt támasztják alá, hogy a negatív szülésélmény kihat a további gyerekek vállalására. Tehát, hogyan is alakult a kutatási ötlet és kik vettek benne részt?
2018 és 2020 között egy olyan program szakmai koordinátoraként dolgoztam, mely során különböző perinatális témájú programokat, szakmai képzéseket szerveztünk itt Szegeden. Ennek a projektnek a zárókutatása volt az a tanulmány, amely magyarországi, vajdasági és erdélyi anyák bevonásával zajlott és a szülésélményüket vizsgálta. 2019 őszén folyt az online adatgyűjtés: összesen 1395 kérdőívet dolgoztunk fel, amelyek közül 522 Magyarországról, 453 Romániából és 420 Szerbiából érkezett.
Változóban van a világ, egyre több a tudatos nő, aki a lehető legjobb körülményeket szeretné biztosítani a gyermeke születése körüli időszakban.
Így van, és erről rengeteg információ elérhető laikusoknak is és angolul is (pl. WHO ajánlások itt és itt). A magyar szülészetek ugyanakkor nehezen változtatnak sokszor nagyon konzervatív protokolljaikon, gyakran a kismamák felvilágosultabbak. A szülésélmény-kutatások azért fontosak, hogy legyen rálátás, hogyan is „jön ki” egy nő és babája ebből a történetből. Reményeim szerint a szakemberekhez is eljutnak ezek az eredmények és segíthetik a munkájukat.
A magyarországi képet tovább gazdagítja az erdélyi és a vajdasági kitöltők véleménye. Milyen konklúziói vannak?
Nagyon szépen árnyalja a magyarországi képet a határon túli anyai tapasztalat. Igazán jelentős különbségek nem voltak: Magyarország szülésélmény-átlaga tízes skálán: 7,11. Vajdaság szülésélmény-átlaga: 6,86. Erdély szülésélmény átlaga: 7,31. Ha az anyák nem tudtak a saját anyanyelvükön kommunikálni, a szülésélmények átlaga alacsonyabb. A hálapénz terén találtunk jelentős különbségeket. Elég szembetűnő a különbség a három ország arányszámait tekintve. Ezek szerint Magyarországon a legelterjedtebb a paraszolvencia, Erdélyben jóval kevesebb és Vajdaságban még kevesebb esetben élnek ezzel az emberek.
Mi az, ami visszaigazolta a napi saját szülőszobai és csoportvezetői tapasztalataidat?
A dúlával szülő anyáknak a legmagasabb a szülésélmény-értékelésük, ez számomra nem volt meglepő. Sok kutatás igazolta már, hogy a folyamatos jelenlétet és személyre szabott szeretetteljes gondoskodást nyújtó dúla olyasfajta biztonságérzetet ad az anyának, amelynek nagyon kedvező hatása van a szülés folyamatára.
És volt-e-olyan eredmény, amire nem számítottál?
Az viszont meglepett, hogy a szülésre való felkészülésnek nem volt olyan nagy jelentősége, mint azt én vélem. Ugyanis feltételezésünk az volt, hogy a felkészültebb nőknek pozitívabb a szülésélményük, ez azonban nem igazolódott be. A tudatosan készülő anyák közül kiemeltük a szülésfelkészítő csoporton résztvevőket, mert ezt egy igen alapos tanfolyamnak véltük. Az ő szülésélmény átlaguk 7,1, a nem felkészítettek átlaga szinte ugyanennyi: 7,07. Ebből az eredményből semmiképpen nem az szűrhető le, hogy nem javasolt a felkészítés, csak azért, mert alig van különbség. Sokkal inkább azt, hogy mennyire egyéni dolog ez is, és a fejezet elején emlegetett saját belső készülés, mint egy lelki folyamat erőteljesen működik. Manapság szinte kizárt, hogy azért ne készüljön valaki, mert nem elérhetők számára a különböző információforrások. Sokkal inkább az lehet a háttérben, hogy ezek az anyák nagyobb önbecsüléssel rendelkeznek, inkább élnek szoros kapcsolatban az édesanyjukkal, nőrokonokkal, ahol az anya-lánya kommunikáció meghatározóbb. Ez különösen igaz lehet a vajdasági adatokra (20% nem készült), ahol jellemzően kisebb településeken, tehát kevésbé urbanizált környezetben élnek, és ahol nagyobb szerepe van az anekdotikumnak, és annak, hogy a saját születéséről mit tud.
Ha egy dolgot meg tudnál változtatni a születés körül, mi lenne az? Mit tartasz legégetőbb problémának?
A tiszteletteljes kommunikációnak óriási jelentősége van, mind az információáramlás mind a bánásmód tekintetében.
A gyermeket tervező nőknek, pároknak, családoknak mit üzennél?
A szülés természetes, élettani folyamat, habár általában kórházban zajlik, jó lenne nem kórházi eseményként felfogni, hanem mint a családdá válás fontos eseményének, amelyhez érdemes megtalálni a legmegfelelőbb segítőket. Már a várandósság előtt érdemes kapcsolódni gyermekes barátokhoz, családokhoz, mert egymástól nagyon sok mindent tanulhatunk.
Az interjút Pálfay Erzsébet, a Három Királyfi, Három Királylány alelnöke készítette.
