"Az Év Irodája verseny közösségépítés is"
(TÁLENTUM, 15. rész)
haromkiralyfi.hu / 2020.08.24.
Szükséglet adta anno a piacra lépés ötletét, vagy inkább intuíció, hogy az iroda.hu-ból illetve az irodák versenyéből sok minden kihozható?
Az iroda.hu 2005-ben alakult mint irodaházakat összesítő ingatlanpiaci portál és 2010-ben rendeztük meg először „Az Év Irodája” versenyt - meséli Kalmár Zoltán, a verseny alapítója. A projektet nem a szükség szülte, hanem inkább kreatív ötlet volt, hogy megkülönböztessük magunkat a piacon. 3-5 évente vagy meghosszabbíthatják a bérlők a szerződésüket, vagy ismét a piacra mennek irodát választani. Azt gondoltuk, jó lenne őket megszólítani, hogy ne csak az irodabérleti tranzakció előtt foglalkozzanak az iroda kérdésével, hanem utána is, hogy jelen legyenek az irodájukkal az online térben, kommunikálják az irodájukat. Mára mind az online, mind az offline térben mozgósítjuk azt a szakmai közösséget, akik az iroda környezetéért felelnek – szolgáltatók, bérlők, azon belül is HR-esek, ügyvezetők…. 10 év alatt elképesztően sokat fejlődött az irodakultúra, egyre kreatívabbak ezek a munkaterek. Egy olyan platform lettünk, ami már kihagyhatatlan, ha valaki az irodapiac trendjeiről szeretne informálódni.
Emellett tematikus programjaik is vannak, melyek egyre ismertebbek!
A legjobban Az Év Irodája eseménye nőtte ki magát. Általában 70-80 nevezésünk van, pedig mindig csak az adott évben átadott irodák pályázhatnak. Ezen kívül már az OfficeUP konferencia keretében megpróbáljuk összefogni az irodapiacot és kollektív tudásmegosztás keretében kitalálni, hogy mi a titka egy jó irodának. A karantén alatt pedig idén úttörő jelleggel megtartottuk hazánk első online díjátadó gáláját.
Mi a legfőbb értéke a platformnak?
Fontosnak tartjuk, hogy ne csak transzparensek, hanem etikusak is legyünk a piacon. Amit csinálunk, az közösségépítés, és egyben társadalmi felelősségvállalás. Ez nem is nagyon kifejezhető pénzben, ez egy nagyon jó ügy, gondoljunk csak bele, hogy kikre és mire vagyunk hatással: a munkahelyükön dolgozó emberekre, és ha sikerül azt elérnünk, hogy 10-20 %-kal hatékonyabban végezzék a munkájukat ezekben a kreatív terekben, akkor ki merem mondani, hogy a magyar GDP-re is hatással lehetünk.
Mi dolgozók milyen irodára vágyunk, milyen a jó iroda?
Mindannyian szeretjük a szépet, legyen az a lakásunk vagy a munkahelyünk, amit szokás második otthonunknak is nevezni. De nem elég, hogy szép legyen, funkcionálisnak is kell lennie. Mi azt mondjuk, hogy akkor jó egy iroda, ha nem egy ember találja ki és tervezi meg, hanem megkérdezi a munkatársakat, ötleteket gyűjt, fókuszcsoportokat hoz létre, begyűjti az információkat és a végén meghozza a megfelelő döntéseket. Nagyon fontos a bevonás, az involválás az irodakialakítás eldöntésekor, hiszen maga a tér a céges kultúra manifesztálódása. A másik a kreativitás: az ember társas lény, interakcióra van szüksége, olyan helyszínekre, amelyek a véletlenszerű találkozásokat segítik. Kutatások igazolják, hogy rengeteg out-of-the-box ötlet két ember véletlenszerű beszélgetéséből jött létre.
A járvány robbanásszerűen beindította a digitális folyamatokat. Nem gondoltuk, hogy videokonferenciával ennyi feladat elvégezhető. Sok ember már nem utazik, teljesen felesleges, tökéletesen el tudják végezni a munkájukat az online térben.
Azonban a kollégáknak muszáj időnként személyesen is találkozni, nem lehet csak virtuálisan építeni munkatársi kapcsolatokat. Számos olyan esemény, találkozó van, amelyet nem lehet online megtartani, legalábbis nem ugyanolyan hatékonysággal, ilyen például a workshop vagy a brainstorming. Hasznos, ha egy térben vagyunk, jó, ha van egy facilitátor, egy tábla, ami előtt állva/ülve lehet ötletelni, gondolkodni, reflektálni és priorizálni. Ezeket még nem lehet az online térben leképezni olyan hatékonysággal, de lehet, hogy a jövőben lehetőség lesz ezekre is.
A home office munkakultúra térhódítása miatt egyesek azt jósolják, hogy az irodaterületek csökkenni fognak. Ön milyen véleményen van?
Én valahol az arany középutat látom. A járvány előtt a home office (otthoni munkavégzés) jól hangzó employer branding (munkáltatói márkaépítés) elem volt. A legtöbb helyen csak havi/heti 1 nap otthoni munkavégzésre volt lehetőség. Az elmúlt időszakban mindenki az otthonába kényszerült, és ehhez akár volt bizalom, akár nem, 1-2 hét alatt hozzá kellett szokni, és a kontroll eszköztárát is ki kellett alakítani. Most pedig elindult a visszatérés, nagyon sok olyan kolléga van, aki nem szeretne visszamenni az irodába, mert jól érzi magát a kialakított környezetében, megtapasztalt egy újfajta munkakultúrát. Ismerek olyan embert, aki korábban 2 órát utazott be az irodába, és 2 órát vissza, ez elég komoly kiesés az aktív munkanaptól.
Akkor hogyan változnak mégis az irodai igények, kevesebb irodaterületre van szüksége a cégeknek?
Nem biztos, inkább azt gondolom, a terek funkciója fog megváltozni. Ha elég egy munkatársnak hetente 2-3-szor bemenni az irodába, akkor nem kell neki állandó munkaállomást fenntartani feltétlenül. Akkor végre elnyeri méltó helyét a shared desk (osztott munkaállomás), amiről nagyon régen beszélünk, így a munkaállomások számát csökkenteni lehet. De miért mondom mégis, hogy az irodaterület nem fog csökkenni? Mert növekedni fognak azok a terek, amelyek az együttműködést, a véletlenszerű találkozásokat, a több fős meetingeket élményszerűen szolgálják. Maga az iroda egy közösségi tér lesz, ahová az emberek szívesen mennek be, mert jól érzik magukat. Valami ilyen irányba kezd elmenni a mai munkahelyi kultúra, és ennek már nagyon itt volt az ideje.
Ergonómia, rekreáció, innováció. Ezek mentén lenyűgözően kreatív irodatereket láthatunk ma már!
Az iroda azért nem egy játszótér vagy vidámpark, ezt szögezzük le, az a fontos, hogy a munkatársak minél hatékonyabban tudjanak dolgozni, az adott munkaterületükön. Van, akinek az kell, hogy egy kicsit kikapcsolódjon, vagy mozogjon. Van, akinek az kell, hogy leüljön egy jót beszélgetni, kávézni. Most mindenki kicsit bizalmatlanabb, az asztalokkal, a bútorokkal nagyobb távolságot kell tartani – újabb érv a csökkenés ellen! A térben az ott lévő bútoroknak a funkciójában van az innováció. Például olyan fotelek lesznek, amelynél a hangzáró panel az ülésfelület fölött van akár 1,5 m-rel, és ha a két fotelt egymással szembe állítom, akkor két ember 1-2 m-es távolságból tud úgy beszélgetni, hogy kizárják a külső zajokat, és őket sem hallja más. Lehet az is, hogy visszajönnek a már ismert telefonfülkék, amelyek jól is mutatnak, és szintén segítik azokat az embereket, akik kicsit csendesebb körülmények közé szeretnének elvonulni. Én azt gondolom, hogy ezeknek az innovatív kommunikációs bútoroknak lesz a felvirágzása. Emellett a kooperációs workshopok tereinél - ahol az ötletelés folyik – lesz szükség egy nagyobb technológiai fejlődésre. Mindenhová kivetítő kell majd! Egy személyes példámon szívesen bemutatom: coworking (közösségi iroda) mániás vagyok, mégis van saját irodám. Azért, mert ott írható a fal, és tele van azokkal az ötletekkel, gondolatokkal, amin éppen dolgozom, ahol éppen tartok. Emiatt én nem tudok egyik tárgyalóból a másikba menni. De mi van akkor, ha ez a fal már nem írható, hanem interaktív? Tehát bármelyik irodába bemegyek, azt mondom, hogy kérem szépen az én irodám falát, és kirajzolja azt, amit én legutóbb leírtam. Innentől nem kell majd nekem sem saját iroda.
Az interjút Pálfay Erzsébet, a Három Királyfi, Három Királylány alelnöke készítette.
