Becsengettek
(TÁLENTUM, 52. rész)
haromkiralyfi.hu | 2022.09.01.
Az óvodai- és iskolai tanévkezdés mindig új lendületet hoz pedagógusnak, gyereknek egyaránt, de fontos a lelkesedésük életben tartása. Ehhez a magyar kultúrából, mint eszköztárból merít kincseket Balatoni Katalin, neveléstudományi kutató, oktató.
Az Apáczai és Nők Magyarországért díjas pedagógussal készített interjúból többek között a személyes motivációja is kiderül, mely szerint „nem láttam a gyerekek szemében azt a csillogást, amit az önfeledt játék, az ének, a tánc adhat, ha igazán a lelkünkbe hatolva él bennünk. Ennek útját és módját igyekeztem megkeresni, kidolgozni és több mint egy évtizede átadni minél több pedagógusnak”. Pálfay Erzsébet interjúja.
Hogyan definiálod magad, ki Balatoni Kata?
Végzettségem szerint néptánc pedagógus és neveléstudományi kutató, oktató, doktoranduszhallgató vagyok. Ezek összességéből született meg az a terület, mely szívügyem lett az elmúlt években. Ez pedig nem más, mint a magyar kultúra és a pedagógia világának egyesítése. Egy hagyományos kulturális örökség korszerű, élményalapú, értékorientált átadásának lehetősége és a korszerű nevelési, oktatási struktúrák összeillesztése. Mindezek mellé érkezett az elmúlt években az az elhívás, mely során elkötelezetten igyekszem támogatni a pedagógusok egyéb szakmai és emberi létének területeit is.
Miről szól ez az elhívás, és milyen személyes motiváció vezetett arra, hogy más formában, hangsúlyokkal, módszerekkel folytasd szakmai hivatásodat?
A magyar kultúra köznevelésben betöltött szerepe felé azért fordultam, mert nem láttam a gyerekek szemében azt a csillogást, amit az önfeledt játék, az ének, a tánc adhat, ha igazán a lelkünkbe hatolva él bennünk. Ennek útját és módját igyekeztem megkeresni, kidolgozni és több mint egy évtizede átadni minél több pedagógusnak. Én szerencsésnek mondhatom magam, mert a valós Kodályi koncepció szerint nevelkedhettem, ott él bennem a dal, a játék, a tánc és egyre több gyermek és pedagógus szemében láthatom viszont a hiányolt csillogást. Életem másik területéhez a motivációt az adta és adja, hogy rengeteg időt töltök a kollégák között nem csak Magyarországon, hanem szerte a Kárpát-medencében és a diaszpóra magyar közösségeiben is. Elemi erővel érzem, hogy segítenem kell, hogy olyan környezetet, élményeket kell biztosítanom, ahol emberi mivoltunk is hangsúlyosan teret kap.
Milyennek látod a MA iskoláját, a gyermekek oktatását?
Elfogult vagyok természetesen, de azért tisztán látom a pro-kontra valóságot. Az igazság az, hogy számos területen nagyon sok dolgunk van. A működéssel, szemlélettel kapcsolatban kiemelten kell foglalkoznunk. Rengeteg nagyon jó példát látok, de nagyon sok űrt is. Ennek egy részét, nekünk pedagógusoknak kell kézbe vennünk. Belülről kell kivirágoztatnunk a működést ahhoz, hogy a várva várt visszacsatolás megérkezzen, főleg a családok felől. A leggyönyörűbb szakmák egyike a miénk. Meg kell találnia mindenkinek benne a szenvedélyt, ami nagy és kemény feladat, komfortzónákat kell átlépni, több évtizedes szokásokat kell felülírni ahhoz, hogy visszataláljunk a forráshoz, a valódi nevelő-oktató attitűdhöz.
Te mit tudsz adni a "fedélzeten" lévő pedagógusoknak, mivel járulsz hozzá a pedagógusi identitás erősítéséhez, a munkájuk minőségéhez?
A legfontosabb szerintem, maga a szeretet. Én nagyon szeretem a pedagógusokat, ahogy a tanítást is. És végtelenül tisztelem a kollégák munkáját, ezért a programjaim során a legnagyobb odafigyelést, a legjobb környezetet, a lehető legjobb eszközöket és végtelen sok élményt, játékot, mosolyt szeretnék átadni nekik. Úgy érzem, hogy aki ilyen szolgálatot folytat, mint ők, mindenből a legjobbat érdemlik. Az elmúlt évek igazolják ennek a szemléletnek az eredményességét. Megannyi új lendületnek, változásnak, megújulásnak lehettem és lehetek tanúja, melyek egytől egyig azt bizonyítják, hogy a szeretet, a tisztelet és az odaadás a legjobb út egymás irányába mind szakmailag, mind emberileg.
Melyek ezek a programok?
Mivel a munkám célja a határtalan, össznemzeti pedagógiai szemlélet megvalósítása és a magyar kultúra köznevelésben betöltött szerepének újragondolása, ezek mentén építem programjaimat, melynek elemei:
Így tedd rá! - program, több mint egy évtizede álmodtam meg azt a tulipános utat, mely melyhez ma már több mint 50.000 pedagógus csatlakozott a világ minden tájáról, hogy együtt tegyünk a játékban, táncban, dalban gazdag mindennapokért. Ez a program ma Magyarország elsőszámú, innovatív, fejlesztő, értékközvetítő és hiteles kulturális tartalomból építkező pedagógiai módszertana a népi játék, néptánc terén.
Tulipános Program - eddig több mint 12.000 magyarországi és külhoni pedagógus bevonásával indult útnak, célja, hogy már a legkisebbek is úgy nevelkedjenek, hogy legyen kapcsolatuk külhoni kortársaikkal.
Népi Játék Napja - 5 éve került meghirdetésre először az a felhívás, melyhez a világ bármely pontjáról csatlakozhatnak családok és gyermek közösségek. Célja, hogy megmutassuk a magyar népi játék végtelen, élményekben gazdag tárházát
Pedagógus Expó- szintén 5. éve lehetek megálmodója és fő szervezője annak a programnak, melynek legfőbb célja egy olyan szakmai nap megteremtése, mely során évről-évre páratlan szakmai és emberi összetartozásunkról tehetünk bizonyosságtételt egy nemzet oktatóiként.
Egy ideje kapcsolódsz a Mozgalmunkhoz. Mi ennek a története, és a folytatása?
Hiszek az összefogásban, a közösség erejében, és azokban az értékekben, melyeket Ti is képviseltek, ezért gondoltam, hogy együtt még többet tehetünk mind a gyermekekért, mind a pedagógusokért, összességben pedig a családokért. Nagy öröm számomra, hogy gyorsan megtaláltuk azokat a pontokat melyek mentén össze tudunk kapcsolódni. Így ma már együtt gondolkodhatunk a családbarát oktatás jövőjéről.
Ismered a mondást:cipész cipője, pedagógus gyereke.... Szülőként könnyebb neked?
Családon belül és baráti beszélgetések során is hamar központi téma lesz a nevelés és oktatás kérdése. Valahogy nagyon hamar elérünk ehhez a témához, ami nem véletlen, mert valóban szenvedélyem. Egész jól kezeli a környezetem, még a fodrászom is J Nem mindig könnyű pedagógus szülőnek lenni, igyekszem azonban szolgálaton kívülre helyezni magam, ha mint édesanya vagyok a folyamat része. Mindamellett, hogy fontos számunkra, hogy szülőként megfelelő értékrendet adjunk, és erre oda is figyelünk amennyire kapacitásunk engedi, nálunk is mindennaposak azok a problémák, melyek minden családot érintenek. Előfordult már, hogy önmagamnak megkérdőjeleztem a diplomáim hitelességeit és a kitüntetéseim jogosultságát, de aztán mindig megnyugtatom magam, hogy nem a saját gyermekeim neveléséből szereztem őket, ezt én sem úszhatom meg egyszerűbben másnál.
Mivel bíztatnád az iskolájukat most megkezdő diákokat, szüleiket, és a pedagógusokat?
Bízom benne, hogy olyan utat nyitunk meg tanítványainknak, kollégáinknak, ami társadalmi szinten jelentősen elősegíti a sikeres együttműködést, segítséget nyújthatunk a nevelési-oktatási folyamatok minden résztvevőjének és eredményeink új perspektívákhoz vezetnek. Ehhez kívánok mindannyiunknak egymásba vetett hitet, összefogást valamiért, ami jót hoz nemzetünknek határainkon belül és azon túl is.
Az interjút Pálfay Erzsébet a Három Királyfi Három Királylány Mozgalom munkatársa készítette