Mindenkinek lehessen annyi gyereke,
amennyit szeretne!
EN

„Hálás vagyok, hogy védőnő lettem"
(TÁLENTUM, 33. rész)


haromkiralyfi.hu / 2021.06.11.


Odor Andrea országos vezető védőnő

Pótolhatatlanul fontos, mégsem szem előtt lévő a munkájuk. Országosan azért felelnek, hogy a csecsemők, a kisgyermekek egészségesen fejlődhessenek és hogy szüleik a lehető legtöbb hasznos információhoz hozzájussanak, ami a gyermekek táplálásához, fejlődéséhez, neveléséhez szükséges. A magyar védőnők napján, június 13-án Odor Andrea országos vezető védőnővel beszélgettünk.

Meséljen a saját hivatás választásáról!

Három fontos tényező hatott rám. Az egyik óvodás koromhoz vezet vissza. Nagyon szerettem óvodába járni, de a nyári időszakban, amikor bezárt, az ún. ügyeletes óvodába nem szívesen mentem. Nagymamám ebben az időben gyermekrendelőben dolgozott és többször magával vitt, hogy ne kelljen az „idegen” óvodába mennem. Ott találkoztam személyesen is gyermekorvosokkal, védőnőkkel. Mivel Nagymamámmal együtt laktunk gyakran szóba került a gyermekrendelőben folyó munka, így a védőnőkről is sokat mesélt.

A másik tényező az egészségügyi pályára való orientálás szempontjából hatott rám. Ezt Dr. Korányi Györgynek a Péterfy Sándor utcai Kórház csecsemő-gyermek osztály főorvosának köszönhetem. Ő volt az 1970-es években a Külügyminisztérium Kollégiumának gyermekorvosa és négy éven át szinte minden találkozásnál szóba hozta, hogy legyek orvos. A kollégiumba azért kerültem, mert szüleim tartós kiküldetésben voltak Brazíliában. Az alsó tagozatból 2 évet ugyan São Paulóban végeztem, portugál nyelven, de úgy döntöttünk, hogy a továbbtanulás miatt, jobb a felső tagozatot már itthon végeznem. A 8. osztályt befejezve Korányi főorvos úr bíztatására 3 éven át minden nyáron 1 hónapot segédápolónőként dolgoztam az osztályán, miközben orvosi pályára készülve, biológia-fizika tagozaton tanultam tovább az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumában. A harmadik ilyen nyári alkalommal a koraszülött osztályra kerültem. Az osztályon dolgozó doktornővel (ha jól emlékszem Dr. Krausz Juditnak hívták) sokat beszélgettem a délutáni csendesebb időszakokban. Mélyen hatott rám elhivatottsága, aki a szabadsága alatt is minden nap beugrott megnézni egy olyan nagyon-nagyon kissúlyú koraszülött babát, akiről sajnos születése pillanatában valószínűsítette, hogy el fogjuk veszíteni. Ez volt az a pillanat, amikor rájöttem, hogy a gyermekorvosi hivatás teljes embert kíván, amit a családi élettel akkor én nem láttam összeegyeztethetőnek. Mivel 2 évet veszítettem téli születésem és a brazíliai iskolarendszer miatt, nekem ekkor már komoly udvarlóm volt, érettségi után terveztük az esküvőt és családalapításról is sokat beszélgettünk. Ekkor döntöttem úgy, hogy nem megyek orvosnak, de az egészségügyi pályát választom, és így jelentkeztem az Orvostovábbképző Intézet Egészségügyi Főiskolai Karára a Védőnőképző Szakra, ahol 1984-ben jeles eredménnyel végeztem.

Milyen út vezetett a vezetői székhez?

Hálás vagyok a Gondviselésnek, a családomnak, a munkahelyi vezetőim többségének, hogy támogatták tanulásomat. A szakmai tudás mellett az angol nyelvismeret tette lehetővé, hogy országos szinten felfigyeltek rám. 1995-ben egészségügyi menedzseri, 1997-ben közgazdasági szakokleveles védőnői, 2006-ban egyetemi védőnői végzettséget szereztem. Közigazgatási alap-és szakvizsgával rendelkezem.

Fontosabb egyéb képesítéseim:

  • Szoptatási tanácsadó-koordinátor – az anya segítése a szoptatásban (önbizalom erősítése, anamnézis felvétel, szoptatás megfigyelése, gyakori problémák megelőzése, feltárása, kezelése speciális helyzetek menedzselése) támogató kapcsolat kialakítása, alternatív edukációs módszerek alkalmazása, szoptatást támogató anyacsoport tervezése, szervezése és vezetése (La Leche Liga Magyarország, 1992).

  • Családvédelmi Szolgálat feladatainak ellátása – családtervezési tanácsadás, magzatvédelem- és válságtanácsadás (Országos Tisztifőorvosi Hivatal, 2001);

  • Dohányzás megelőzése, leszokás elősegítése – biztonságos támogató, a megnyilatkozást segítő légkör megteremtése, a kreativitásra és attitűdváltozásra való ösztönzés kritikai gondolkozás fejlesztése (2002);

  • Tanácsadás – tanácsadás és tanácsadói szemlélet, megfelelő etikus, biztonságos és támogató kapcsolat kialakítása, együttműködés feltételeinek meghatározása, támogató interakció létrehozása, fenntartása, befejezése, én-tudatosság, meghallgatás, válaszadás, elfogadás, hitelesség, empátia, önismeret és fejlesztése (2003);

  • Lelki egészség megerősítése – hatékony kommunikáció, önismeret, vezetői készségfejlesztés és konfliktusmentes együttműködés, csapatépítés és szervezetfejlesztés (2004);

  • Minőségügyi rendszer-specifikus auditor - minőségfejlesztés (2008);

  • Családi napközi (CSANA) működtetés – gyermek napközbeni ellátása (2010).

1984-1992 között körzeti védőnőként dolgoztam (óvodát, iskolát is elláttam) Budapesten, a XX. és a XIX. kerületben.

1992-1997 között az Országos Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Intézet (OCSGYI) Módszertani Osztályának voltam a munkatársa. Elsősorban a gyermekegészségüggyel kapcsolatos szervezési, kutatási, módszertani, szakfelügyeleti, szaktanácsadói, továbbképzési feladatokban vettem részt. Kiemelt feladatom a szoptatás (anyatejes táplálás) volt, különös tekintettel azon módszerek kutatása, bevezetése, amelyek a szoptatott csecsemők arányának növelését segítik. Számos előadást tartottam itthon és külföldön, részt vettem ilyen témájú konferenciák szervezésében, publikáltam, külföldi szakmai anyagokat fordítottam, lektoráltam, nemzetközi szervezetekkel együttműködve továbbképzéseket szerveztem kórházakban és a területen az együtt dolgozó szakembereknek.

1997. február 1-től dolgozom országos vezető védőnőként, jelenleg a Nemzeti Népegészségügyi Központban.

Jelenleg mi mindenért felel?

A védőnői szakterületek tevékenységének igazgatásában, hatósági célú szakmai irányításában és szakmai felügyeletében, valamint módszertan és minőségfejlesztésben veszek részt.

Érdeklődési területem a megelőző ellátás eredményességét növelő módszerek kutatása, fejlesztése. Kiemelten érdekel az egészségmagatartás kedvező befolyásolása, melynek eredményességében meghatározó a kommunikáció, a tanácsadás és támogatás módszere. 17 éven át aktívan közreműködtem a szoptatás támogatásában, a szoptatott csecsemők arányának növelésében. A szakmai felügyeletet tekintetében a minőségfelügyelet és a klinikai audit módszertanának tanulmányozása, illetve annak a védőnői szakterületre való adaptálásának lehetőségeivel foglalkozom.

Több területen is szolgálatot teljesítenek védőnőink, ma milyen feladatköröket látnak el?

  1. A területi védőnők az egészségügyi alapellátásban a legfontosabb életszakaszoknál – a gyermekvárásnál, az újszülött fogadásánál, a családi élet kialakításánál, a gyermekek óvodába, iskolába menetelénél - vannak jelen a család életében. Az óvodák ellátását is ők végzik. Körzetük nagyságától függően 51,0%-ban iskolát is ellátnak. Nővédelmi tevékenységük során részt vesznek a nő egészségtudatos magatartásának támogatásában, az egészségmegőrzéshez hozzájáruló tényezők ismertetésében, a családtervezési ismeretek átadásában, valamint a népegészségügyi szűrések szervezésében, és a képzettséggel rendelkezők a méhnyakszűrés végzésében. 2020-ban a szervezett állások száma 4034 volt, melynek 92,1%- volt betöltött.

  2. Az iskola-egészségügyi feladatot főállásban ellátó védőnők a 6-18 évesek, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők megelőző iskola-egészségügyi ellátásában vesznek részt. Az iskola-egészségügyi ellátás az iskolaorvos és védőnő együttes szolgáltatásából áll. Az iskola-védőnők többek között egyéni és csoportos egészségfejlesztő tevékenységet, valamint vizsgálatokat, szűrővizsgálatokat végeznek, közreműködnek a védőoltások szervezésében és teljesítésében, szorosan együttműködnek az oktatási intézmény dolgozóival. 2020-ban a szervezett állások száma 1001 volt, melynek 95,6%-a volt betöltött.

  3. A kórházi védőnők a fekvőbeteg-gyógyintézetekben jellemzően a szülészeteken, újszülött osztályokon dolgoznak és a várandós- és gyermekágyas anyák ellátásában, a szoptatás segítésében, az anya- és újszülöttjének hazabocsátásának előkészítésében, az egészségnevelésben vesznek részt. 2020-ban a szervezett állások száma 107 volt, valamennyi állás betöltött volt.

  4. A Családvédelmi Szolgálatban (CSVSZ) dolgozó védőnők a járási hivatalok által működtetett állami Családvédelmi Szolgálatban dolgoznak. A CSVSZ védőnők tanácsadást tartanak, illetve csoportos egészségfejlesztő programokban vesznek részt. Tevékenységük fókusza a reproduktív egészség védelme, a felelős családtervezés segítése, a magzati élet védelme, a terhesség-megszakítást fontoló, súlyos válság helyzetben levő várandós anya segítése, a válság helyzet feloldása, és a magzati élet védelme. 2020-ban a szervezett állások száma 75, a betöltött 65 volt.

  5. A vezető védőnők a járási és a fővárosi kerületi hivatalokban, valamint a megyei és fővárosi kormányhivatalokban a hatósági célú szakmai irányítás és szakmai felügyelet keretében segítik a jogszabályok, szakmai szabályok megismerését, betartását az egységes, megfelelő színvonalon történő jogszerű és szakszerű védőnői és vezető védőnői tevékenység megvalósítása érdekében. 2020-ban a szervezett állások száma 112, a betöltött 98 volt.

Alapítványunk e héten adta át 21 területi védőnőnek a tavaly alapított Steller Mária védőnői díjakat. A névválasztásban önöktől kaptunk segítséget. Ki volt Steller Mária, akiről a díjat elneveztük?

Dr. Steller Mária egyik példaértékű elődöm, aki 1898-1989 között élt. Művelt, széles látókörű, színes egyéniség volt. Hat nyelven beszélt, külföldi egyetemeken tanult, tanulmányozta a betegellátást, a gyermekvédelmet, szociális ügyeket.

Itthon szülésznői, ápolói, védőnői és jogi képesítést szerzett. Tudomásunk szerint ő volt az első női államtudományi doktor.

Mezőkövesden volt körzeti védőnő. 1930-ban dr. Johan Béla professzor a Közegészségügyi Intézet vezetője ellenőrző fővédőnői teendők ellátásával bízta meg. Tevékenyen vett részt a mintajárások kialakításában, a védőnői munka megszervezésében. Feladata volt az Országos Közegészségügyi Intézet vezetése alatt álló intézményekben a szükséges védőnői munka beállítása, a védőnők külső gyakorlati falusi közegészségügyi kiképzésének megszervezése és az alkalmazott védőnők ellenőrzése. Elindította és főszerkesztője volt a „Zöld Kereszt” havi folyóiratnak. A lapban is és egyéb országos napi lapokban rendszeresen jelentek meg cikkei, tanulmányai. Országszerte előadásokat tartott a családok szociális helyzetéről, a védőnői munka fontosságáról, higiéniáról, a falvak egészségügyének fejlesztéséről.

1935-ben a Nemzetek Szövetségéhez került Genfbe, ahol a szociális osztályon dolgozott, az anya- és gyermekvédelem tartozott hozzá. Ekkor kezdték el a csecsemő kortól az iskolás korig való gyermekgondozást. A Nemzetek Szövetsége kiadásában számos tanulmánya jelent meg a falu szociális problémáiról, a gyermekvédelemről, az ápolónő- és védőnő kérdést érintő problémákról. 1940-ben hazatért és a M. Kir. Belügyminisztérium Országos Szociális Főfelügyelőségen kapott állást. Feladata volt többek között a gyermekvédelem, hadi özvegyek, hadi árvák, rokkantak ügyei, és az Országos Nép- és Családvédelmi Alappal kapcsolatos teendők. Ebben az évben jelent meg „Nép- és Családvédelem” című új folyóirat, melynek a szerkesztője volt. Szinte minden számban jelent meg írása. 1944-ig tartott a munkaviszonya. 1944-ben a B-lista rendelet miatt állásából elbocsájtották. A jogszerűtlen eljárást nem tudta elfogadni. Évekig pereskedett az igazáért. 1945-ben ismét kapott munkát, a Népjóléti Minisztériumban. Rövid időn belül újra támadások érték. 1948-ban elhagyta Magyarországot. Rómába költözött, majd 1951-ben Amerikába ment. Ott még tevékenyen dolgozott. Három egyetemen is tanított. A Magyarországon élő édesanyja és testvére betegsége okán jött haza 1972-ben. Végrendeletében olvasható, hogy a gyermekek, a fiatalok sorsának segítése még idős korában is szívügye volt: ... „az a célom, .... hogy évenként egy, vagy több katolikus családból származó példás magaviseletű, jeles vagy jó előmenetelű gimnazista tanuló részére a főiskolai vagy egyetemi végzettség megszerzését elősegítsem.”

Nagyon örülök, hogy a Három Királyfi Három Királylány Alapítvány által alapított védőnői díj az ő nevét viseli és ez a példaértékű szakmai út, melynek felkutatását Dr. Simon Ferencné Heves megyei nyugdíjas vezető védőnőnek köszönhetjük a védőnők és mások körében is ismertté válhat.

A saját anyai, családi életvezetéséhez tudott-e, tud-e jótékonyan hozzátenni ez a szakmai tudás, szerep? A gyerekei, rokonai kikérik-e olykor a tanácsát?

Hálás vagyok, hogy védőnő lettem. A szakmai ismereteket nagyon jól tudom hasznosítani saját életemben is. Jó alapot adtak ahhoz is, hogy fel tudjam ismerni milyen tudásra, szemléletre, illetve készségek fejlesztésére van szükség, hogy a különböző szerepeimben eléggé jól tudjak működni. Ha az élet úgy hozza, hogy az egyensúly megborul, akkor is képes legyek mielőbb egyensúlyomat visszanyerni. A tanulás ma is életem része. Tudom, hogy a boldogság függ az élethez való hozzáállástól, amely tanulható, ezért legutóbb a „Szülők boldogságakadémiája” képzésen vettem, részt, hogy mélyebben megismerjem az összefüggéseket és tudatosabban műveljem az ehhez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket.

A családi életben én családtag vagyok és nem védőnő. Amikor még nincs „helyzet” jelzem, hogy készséggel állok rendelkezésre, ha megkérdeznek, de magamtól tanácsot nem fogok adni. Ez szolgálja a családi békét. Ugyanakkor értő figyelemmel, pozitív megerősítéssel támogatom elsősorban a szűkebb családom tagjait, különösen gyermekeimet, unokáimat.

Az interjút Pálfay Erzsébet, a Három Királyfi Három Királylány Alapítvány alelnöke készítette.

Előző oldalra »  •  Főoldalra »

Aktualitásaink

Még több

Interaktív

Index

Névmutató a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom sokoldalú tevékenységéről

0-9ABCCsDEFGGyHIJKLMNNyOÖPRSSzTUÜVZ

Videó galéria

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Elfogadom az adatvédelmi szabályzatot!