Könyvek az emberi kapcsolatokról:
ez a Harmat Kiadó
(TÁLENTUM, 24. rész)
haromkiralyfi.hu / 2020.12.22.
Karácsonyi interjú Herjeczki Kornéllal
Mi a Harmat Kiadó és Herjeczki Kornél közös története?
A Harmat Kiadó egy sikeres, alulról jövő kezdeményezés eredménye. Jelenleg főleg az emberi kapcsolatokról szóló könyveinkről (5 szeretetnyelv vagy a Határaink sorozat) ismernek minket, bár kiadványaink palettája a gyerekkönyvektől az egyetemi tankönyvekig terjed. A gyökerek felkutatásához egy kis baráti körhöz kell visszamenni a nyolcvanas évek elejére, melyben az én személyes élettörténetem is benne van. 40 éve medikusként volt olyan kötelező tantárgyam, hogy „Tudományos szocializmus”, és bár ezt igen kevesen vették komolyan, azért igencsak megmosolyogták az embert, ha kiderült róla, hogy hisz Istenben. Voltunk azért páran ilyenek, és minket nagyon foglalkoztatott a tudomány és a hit kapcsolata. Nemcsak elméleti kérdés volt ez számunkra, hanem igen személyes is. Ha van Isten, és ő valamilyen szinten megismerhető, akkor ebben milyen szerepe van a tudománynak, és Isten saját kijelentésének, a Szentírásnak. És ha e kettő valamiben ellentmond egymásnak, az valóban így van, vagy inkább csak annak látszik, vagy netán az egész értelmezés kérdése. Páran, hasonló gondolkodásúak, elkezdtünk összejárni: elolvastunk egy-egy nyugatról beszerzett könyvet, és beszámoltunk egymásnak, hogy ki, mit olvasott. Nehéz ezt ma már elképzelni, de akkor eléggé el voltunk zárva a világtól, kevesen beszéltek, olvastak közülünk angol vagy német nyelven, hiszen orosz volt a kötelező idegen nyelv. Ezeknek a diákösszejöveteleknek aztán évről évre nőtt a taglétszáma, és 1989-ben, amikor már lehetett, megalakítottunk egy egyesületet és elneveztük Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetségnek (MEKDSZ). Nekünk ez akkor új dolog volt, de valójában újraindítottunk valamit. Felvettünk egy olyan nevet, amit elődeink választottak maguknak 1907-ben, amikor hasonló célokkal megalakították ezt a szervezetet, amelynek azonban már a mi diákéveinkben se híre, se hamva nem volt, mivel az ötvenes években minden keresztény ifjúsági szervezet működését ellehetetlenítették. Ennek az egyesületnek lettem én az alapító elnöke, majd rá egy évre látva, hogy a diákoknak a szellemi táplálékra milyen igényük van, ez az egyesület egy partnerszervezettel együtt alakította meg a Harmat Kiadói Alapítványt. Én magam az első 15 évben, szabadidőmben, mint az alapítvány kurátora vettem részt a Harmat munkájában, az utóbbi 15 évben pedig mint ügyvezető igazgató.
Hol foglalnak helyet a kiadói piacon, hová pozícionálják magukat?
A kezdeti miniatűrből fokozatosan középméretű kiadóvá nőttük ki magunkat. Az elmúlt évek könyvkiadói csoportosulásából sikerült kimaradni, megmaradtunk független kiadónak, annak összes örömével és terhével együtt. Igazából nem is lett volna más utunk, hiszen éppen azért kezdtük tevékenységünket alapítványi formában, hogy ne legyen olyan tulajdonosi érdek, hogy ennek megfelelve muszáj legyen eredményt produkálni, akár még az elvek és a kezdeti célok feladása árán is.
Hogy alakult az első közel harminc évük?
Mi kezdettől fogva nem könyvkiadónak gondoltuk magunkat. Az csak eszköz egy életszemlélet, világlátás és világnézet képviseletében. Kiadói profilunk évről évre szélesedett, de eleinte nem külső hatásokra, hanem úgy, ahogy a mi élethelyzetünk változott. Kezdtük diákos, többnyire elméleti témákkal, aztán amikor mi magunk is párkapcsolatra léptünk, vagy később, amikor megszülettek a gyermekeink, fordult a figyelmünk e területek felé. Kezdetben azokat a könyveket jelentettük meg, amelyeket a magunk számára fontosnak, hasznosnak találtunk, és aztán rácsodálkoztunk, hogy „jé, ez úgy látszik, mást is érdekel!” Aztán persze elkezdtük mérni az eredményeket is, és azokat a témákat, amelyekre nagy volt az érdeklődés, jobban fejlesztettük. Így alakult, hogy az évek során az emberi kapcsolatok területén, azon belül is a párkapcsolat, gyermeknevelés témájában jelent meg a legtöbb könyvünk. Később, látva a vizuális kultúra előretörését, mi is léptünk, és mára már két magazinunk is van. A Family magazin (family.hu) családi és párkapcsolati lap, és idéntől mi jelentetjük meg a Lydia nevű női magazint is (lydia.hu).
A kiadványokon túl rendezvényeket is szerveznek…
Valóban, ezek közül legismertebb a Magyarországon már 14 éve megrendezésre kerülő Házasság hete rendezvénysorozat, mely széles körű összefogással valósul meg, de ehhez az infrastruktúrát mi adjuk, és a központi programok szervezői is mi vagyunk. Ennek a programsorozatnak a része már évek óta a Három Királyfi Három Királylány Mozgalom által szervezett „Családbarát konferencia a Házasság hetén”. Megtiszteltetés számunkra, hogy a Házasság hete központi programjainak fővédnöke Herczegh Anita asszony, a köztársasági elnökünk felesége. A rendezvénysorozat mára mozgalommá nőtte ki magát, hiszen országszerte azon a héten egyházak és civil szervezetek sok-sok programmal kapcsolódnak hozzánk: pl. idén februárban a Házasság hetén közel 100 településen közel 300 rendezvényen vehettek részt az érdeklődők.
Milyen témájú könyveket vesznek leginkább az emberek, van-e abszolút bestseller?
Bestseller sorozatunk az 5 szeretetnyelvet bemutató könyvsorozat Gary Chapmantől. Évek óta vezeti a népszerűségi listánkat, mutatva, hogy milyen sokaknak jelent segítséget az, ha megismeri saját maga, párja vagy gyermeke, munkatársai szeretetnyelvét. Négy évvel ezelőtt nagy örömünkre a szerző előadói körútra Magyarországra jött, és több ezer ember előtt nagy sikerű előadásokat tartott több helyszínen is, komoly médiafigyelmet kapva. Magyar szerzőink közül megemlíteném még Mihalec Gábort, Tapolyai Emőkét. Gyermekek, fiatalok között a Narnia krónikái sorozat nagyon népszerű. Több gyermekbibliánk is kedvelt különböző korosztály számára. A regény kategóriában Francine Rivers amerikai írónő könyveit említeném, és a mostani karácsonyi vásárban legjobban fogyó könyvünk Lackfi János Hej, Sionról fúj a szél… című magyar népdalok dallamára írt zsoltárátiratos könyve, CD melléklettel. Összességében az elmúlt 30 évben több mint 500 címet jelentettünk meg, és több mint hárommillió példányban keltek el ezek a könyvek.
Miben változott az idők során az olvasási trend?
Mi inkább csak visszajelzéseket kapunk és ennek alapján benyomásaink vannak, azonban idén nyáron a TÁRKI végzett reprezentatív kutatást az olvasási szokásokról. 2020-ban a felnőtt magyar lakosságnak csupán 13%-a olvas rendszeresen (legalább hetente), mely jelentősen kevesebb a 15 évvel ezelőtt mért 25%-hoz képest. Ennek alapján már nem meglepő, hogy a magyarországi felnőtt népesség több mint fele (58%) soha, vagy csak nagyon ritkán vásárol könyvet. Ilyen romló tendenciák között működünk! És közben minden változik: volt idő, amikor úgy tűnt, az e-könyv majd kiszorítja a nyomtatott könyveket a piacról. De ez nem így történt. A felnőtt lakosság mindössze 2%-a vásárol e-könyvet. Most azonban több éves mélyrepülés után érdekes előretörése van a hangoskönyveknek, melyek most már nem CD-n, hanem mobileszközön hallgathatók, és így komoly jövőjük van. A kiadó számára ez megsokszorozza a feladatot, mert bár kicsi az e-könyv olvasó réteg, de ők kellően elkötelezettek, hasonlóan a hangoskönyveket hallgatókhoz: azaz egy kiadó számára nagy kihívás – és nem kis költség, – hogy egyre több formátumban kell megjelentetni illetve elérhetővé tenni ugyanazt a tartalmat.
Idén egy nagyon új, merőben másfajta nehézség ütötte fel a fejét: a világjárvány. Ez hogyan hatott a kiadóra?
Nem könnyű erre válaszolni, mert szerintem a hatások összetettek és a következmények ellentétes hatásúak. Egyrészt mivel a „kultúrafogyasztás” lehetőségei a rendezvények betiltása miatt beszűkültek, maradt az olvasás, ezért talán most mindenki többet olvas. Igaz, lehet, hogy ezt nagyrészt a telefonján vagy a monitoron teszi, és inkább híreket olvas vagy a közösségi médián keresztül tájékozódik, hogy mit csinálnak a barátai… Ám feltételezhetjük, hogy több a könyvolvasás is. Azonban tavasszal, amikor a boltokat is bezárták, a könyvforgalom lényegében megfeleződött. Ekkor minden kiadó és kereskedő ráerősített a webáruházak fejlesztésére, és ott szép eredményeket lehetett elérni, de ez a növekedés sajnos nem pótolta a nagyszámú bezárt boltok forgalomkiesését.
Hogyan készültek a karácsonyra?
Miután ebben az évben sok kiadó költségcsökkentésre kényszerült, és elhalasztotta az új kiadványainak a megjelentetését, így karácsony előtt jelent meg sok, egyébként korábbra tervezett kiadvány is. Az olvasók számára ez kedvező, hiszen nagyon széles a választék most az ünnepek előtt. Mivel sok családi karácsonyi összejövetel a vele járó ajándékozással elmarad, népszerű gyakorlat, hogy a kiadótól úgy rendelik meg az ajándékba szánt könyvet vagy magazin előfizetést, hogy azt a futárcég rögtön a megajándékozottnak vigye ki.
Ha egy tündértől kérhetne egyetlen dolgot, most mi lenne az?
Tündérekben nem hiszek, de reggelente azt kérem a Jóistentől, hogy minden nap legyenek többen is olyanok, akiknek egy-egy Harmat-kiadvány olvasása által gazdagodhat az életük. Találjanak megoldást az éppen zajló problémáikra, gyógyuljanak a kapcsolataik, hogy örömük lehessen az életben.
Az interjút Pálfay Erzsébet, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom alelnöke készítette.
