Új év – új fogadalom

Csak a változás állandó -
tartja a Herakleitoszi bölcsesség

Ismét lezártunk egy naptári évet! A szobák falán, íróasztalokon, táskákban a régi naptárakat kicseréltük az ideiekre, vagyis tiszta lappal indulunk neki a 2024. esztendőnek. Ez sokunknál egyúttal alkalmas pillanat, valamiféle késztetés, a személyes megújulásra, új évi fogadalom megfogalmazására. Hámori Péter klinikai szakpszichológust kérdeztük e témában.

Mióta divatos, és vajon miért pont Szilveszter napjára időzítik az emberek fogadalmaikat?

Az újévi fogadalmak inkább a ma emberére jellemzőek. Régebben, amikor még sokkal szorosabban éltek benne a természet változásaiban, erősebb közösséget is alkottak (család, falu). Az állandóságot a biztonságot preferálták, nem pedig a változásokat. A hagyományok ismerete, megtartása szintén ezt a biztonságot szolgálta. Mára az emberek sokkal lazább közösségeket alkotnak, nyitottabb szemléletűek. Számos változás befogadására kényszeríti őket akár a természet (szélsőséges időjárási változások), akár a technika (információs eszközök robbanásszerű fejlődése). A változást serkenti még az az igény is, hogy a modern társadalmakban élő emberek inkább arra törekszenek, hogy kitűnjenek, különbözzenek egymástól, nem pedig arra hogy a biztonságot nyújtó azonosságokat ápolják. Véleményem szerint, - mint általában – valahol középen lehet az igazság. A hagyományok, a bevált értékrend megőrzése és az előnyös változásokra való rugalmas, nyitottság lehet a legcélravezetőbb viselkedésmód.

Az újév kezdete kitüntetett helyet foglalhat el változtatási szándékainkban. Ekkor születhetnek meg azok a „jótékony” fogadalmak, melyekkel elindítunk valami újat és igyekszünk lezárni a „sötét” múltat. Maga az évforduló természetes támpontot nyújthat ehhez a változtatáshoz. Fordul az év, még a szóhasználatban is Óév, vagyis valami elmúlik, és kezdődik egy új, talán jobb jövő, az új esztendő. Ez a külső keret lehet belső változásainknak is alapja.

Mi a tapasztalatod, melyek a leggyakoribb fogadalmaink?

Leggyakoribb elhatározások: a valamilyen káros szenvedélytől, függőségtől való szabadulás vágya, (fogyás, dohányzás, ivás, szerencsejáték…), az életmódra (pl. sport, szabadidős tevékenység, énidő) és az emberi kapcsolatokra irányuló nagyobb odafigyelés, valamint az egzisztenciális (pl. új ismeretek megszerzése) és anyagi gyarapodásra történő törekvés (pl. munkahelyváltás).

Mikor eredményes egy fogadalom?

Nagyon fontosnak tartom az időzítést. Mint ahogy utaltam már rá, az év fordulópontja természetes támpontja lehet az időzítésnek, de nem mindegy hogy mit időzítek erre a napra. Ha egy erős dohányos alkoholfogyasztó, vagy túlsúlyos ember szilveszter napján akarja elhagyni káros szokását, szinte előre kódolta a sikertelenséget, amivel megerősíti magában azt, hogy ő képtelen a változásra. Az ezen a napon megtett fogadalmak arra jók, hogy nem azonnal, de egy belső elhatározás mentén a jövőben orientálják viselkedésünket. Vagy egy álláspiaci példával élve: ha elhatározta valaki, hogy munkahelyéről váltani szeretne, nem gondolom szerencsés lépésnek, ha január 2-án reggel bemegy a főnökéhez, és azzal kezdi, hogy felmond.

Akkor hát milyen a jó fogadalom, vagy úgy is fogalmazhatnánk milyen a jó célkitűzés?

Attól lesz működőképes az elhatározásunk, és akkor várhatjuk el a legjobb eredményt, ha a következő szempontokat mérlegeljük, illetve figyelembe vesszük.

1. Pontosan jelöld ki mi a célod!

Céljaink kijelölése azt jelenti, hogy el is érjük, amit szeretnénk. Nem arról van itt szó, hogy túlhajtjuk magunkat és sohasem vagyunk elégedettek. De nem is arról, hogy szélsőségesen pozitívan gondolkozva azzal pattanunk ki minden reggel az ágyból, hogy milyen nagyszerűek és sikeresek vagyunk, milyen sok pénzt fogunk keresni, milyen soványak és szépek vagyunk és milyen csodálatos nap vár ránk. Ne csodálkozzunk, ha az irreális, a saját valóságunktól messze éltérő gondolatok következtében egyszer csak „visszaszól” a tükör egy reggel „Kit is akarsz te becsapni?

2. Írd le, mit akarsz elérni!

Egyszerűnek tűnik, de eredményesnek bizonyul, ha írásban is rögzítjük mit tűztünk ki magunknak. Egy, az USA Stanford egyetemén végzett 20 évre terjedő utánkövetéses vizsgálat eredménye azt igazolta, hogy azok a tanulók akik rendszeresen írták, mik a céljaik és eredményeik, sokkal sikeresebbeknek bizonyultak (pl. több pénzt kerestek) azoknál mint akik csak kitűzték céljaikat és nem írták le (szó elszáll?), és természetesen azoknál is akik meg sem fogalmazták céljaikat.

3. Fogalmazzunk pozitívan!

Céljaink megfogalmazásakor fontos az is, hogy azt határozzuk el, hogy mit akarunk, nem pedig azt, hogy mit nem akarunk, vagy hogy mit kellene tennünk. Vagyis pozitív módon kell a célt kitűzni! Ha új munkahelyben gondolkodom, nem azokat a kritériumokat veszem sorba, amelyekkel nem szeretnék együtt élni, hanem azokat veszem sorba, írom össze magamnak, amit elképzelek magamnak.

„Nem akarok olyan állást, ahol indokolatlanul rendszeresen túlóráztatnak, és hétvégén is gyakran dolgoznom kell.” Látszólag jó megfogalmazás, mert akarati mozgósítást jelez, de a cél negatívan megfogalmazott. Pozitív energiákat úgy tudok mozgósítani, ha átfogalmazva azt mondom helyette „Azt akarom, hogy a szombatom és a vásárnapom szabad (pl. a családomé) legyen”.

4. Célod legyen konkrét!

Eredményesen tudjuk reálissá tenni célunkat, ha önmagunkban és aztán leírva is válaszolunk a kérdésekre. Milyen az ideális állás, amit keresek pontosan (előrelépést, több fizetést, jobb főnököt, jó munkahelyi légkört, színesebb munkakört….), ezt hogyan találom meg (megfontoltan, tudatos felkészüléssel pl. álláskeresési tréning vagy karrier-tanácsadó segítségével, barátok mozgósításával, pályázatok folyamatos küldésével), és mikor (amint versenyképes, hosszú távra megoldást kínáló ajánlatot kapok) fogadom el.

5. Bármit meg tudsz tenni, ha elég apró lépésekre bontod!

Sokszor esünk abba a hibába, hogy egyből akarunk elérni valamit. Fenti példánkat alapul véve, érdemes havi, heti, vagy akár napi részcélokat is kijelölni, és azok elérését adminisztrálni. Ez a szemlélet abban is segíthet, hogy megelőzzük a kudarcérzést, hiszen a napi célok betartása egyszerűbb.

6. Vedd számba az erőforrásaidat!

Írjuk össze a képességeinket, amik a cél eléréséhez segítenek minket. Vegyük sorra azokat a személyeket a környezetünkből, akik közvetve vagy közvetlenül is segítségünkre lehetnek. Célunk megosztása másokkal (karrier tanácsadó, tréning csoport,) további erőt adhat a sikerhez. Vegyük számba az anyagi lehetőségeinket, amelyekkel rendelkezünk célunk mielőbbi eléréséhez. Néha jobban járunk, ha szakember segítségét vesszük igénybe, aki végigkísér minket az állás”találás” útján (álláskeresés mentorral), és ami lényeges, hogy jóval rövidebb idő alatt.

7. Mérlegeld a következményeket!

Keményen dolgoztál, és el is érted a célod, de akkor tedd fel a kérdést. Valóban megtettél mindent, amit elhatároztál? Hol is vagyok most, jó ez most nekem és a környezetemnek? És mi a következő lépés? Ezek a kérdések segíthetnek abban, hogy ne járjunk úgy, hogy nagy nehezen felmászunk a hegyre, de a végén kiderül, hogy nem is azt a csúcsot szerettük volna megmászni.

Az interjút Pálfay Erzsébet a Mozgalom alelnöke készítette.

TÁLENTUM | 2024.01.08.